Pünkösd ünnepe

Pünkösd újszövetségi egyházi ünnep, melyen a kereszténység a Szentlélek eljöveteléről emlékezik meg.

Húsvéthoz kapcsolódva pünkösd is mozgóünnep, minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik, ez az ünnep ugyanis a húsvét utáni ötvenedik napon van.

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt a legszentebb Szűz Máriára, valamint az apostolokra. Az esemény ezt a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára:

„Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre." (ApCsel 2,1-3) Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta nekik, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti.

A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták. A lángnyelveket égő golyócskák jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé.

Pünkösd vasárnapján, illetve az ünnephez közeli hetekben tartják a bérmálkozásokat, amely a katolikus egyházban, a kereszténységben „nagykorúvá válás" szentségében való részesülést jelenti.

A Szatmári Egyházmegyében május 19-én, Pünkösd vasárnapján a nagykárolyi Szentlélek templom ünnepli búcsúját. Vasárnap, fél tizenkettőtől várják a híveket az ünnepi nagymisére.